Őskor,ősművészet

- A barlangfestményeken megjelenő egyes figurák mozgását a varázslás közben lejtett mágikus táncnak tartja a kutatók jelentős csoportja.

Mezopotámia

Az ábrázolásokon látható emlékek tanúsága szerint az énekléssel egybekötve jelent meg, szintén a szertartások részeként.

Egyiptom

A sírkamrák ábrázolásain különböző táncfigurák statikusan láthatók, magáról a tánc mozgalmasságáról, tempójáról a képek csak közvetett információkkal szolgálnak.

Palesztina

• dob és zeneszó mellett táncoltak pl. ünnepeken, győzelmekkor, gyász alkalmával
• a nők és a férfiak külön táncoltak

India

• sajátos módon az egész test táncolt: a fej, a szem, az ujjak, a kezek is folyamatosan mozognak nemcsak a láb, az altest
• a mozdulatoknak, a kidolgozott testtartásoknak szimbolikus jelentése van

Kína

a dramatikus játékok, a szertartások része volt

Japán

Kétféle alapvető tánc alakult ki: az istenekhez szóló kagura és a komikus pantomimjáték, a dengaku. A színházi előadásokon is komoly szerep jutott a pantomimnak és a táncnak.

Gótika

a román kori tánc tendenciái folytatódtak

Reneszánsz

- a kifinomult társasági életnek helyszínt biztosító itáliai fejedelmi udvarok állandó, s jól megfizetett, megbecsült alkalmazottai voltak a táncmesterek és az ünnepélyrendezők

- a táncművészet szabályait kidolgozták, titkait igyekeztek megőrizni a szakmabeliek, egyben megalapozták az új európai táncművészetet

-  a ballo vagy baletto olyan művészi táncokat jelölt, amit mások gyönyörködtetésére jártak, míg a danzát az emberek saját mulattatásukra ropták

- a művészi mozdulatsorok gondosan koreografált csoportos táncok voltak

Barokk

A kor legkedveltebb tánca a menüett, amiben a rendkívül kifinomult mozdulatok szigorúan szabályozott rendje érvényesül- Megjelentek a nemzeti és társastáncok: keringő, polka, mazurka